Európa és Kína: két hatalmas, távoli gazdaság eltérő hagyományokkal és kultúrával, értékekkel és érdekekkel. A két térség kapcsolatát leginkább mégis a kölcsönös függés alakítja – vezetőik közel negyven éve dolgoznak a két gazdasági nagyhatalom stratégiai partnerségén, amely egyre szorosabb és egyre több területre terjed ki.

A világpolitika e két jelentős szereplője 1975-ben létesített diplomáciai kapcsolatot, amely a mai napig is töretlenül fejlődik. Az EU Kína első számú kereskedelmi partnere, Kína az Unióban forgalmazott késztermékek első számú szállítója.  2003 óta stratégai partnerség keretében működnek együtt, amely ma a kereskedelmi kapcsolaton túlmenően külpolitikai, biztonságpolitikai és a globális kihívások kezelésének kérdéseire is kiterjed. A partnerek több mint ötven szakterületen folytatnak párbeszédet, amelynek segítségével az EU támogatja Kína folyamatos integrálódását a világkereskedelmi rendszerbe, valamint segíti Kína intézményi, politikai reformfolyamatát. Bármennyire is kiterjedt és sokoldalú a két térség kapcsolatrendszere, együttműködésük még sok területen fejleszthető – az emberi jogok kérdése, Kína globális felelősségvállalása, külpolitikai szerepvállalása vagy a kínai piac változatlan zártsága csak pár példa arra, hogy  jó néhány területen kell még közelíteni a két fél álláspontját. Ehhez tárgyalniuk kell, ezt tudják, és teszik is – az idei, európai és a kínai kultúra közötti párbeszéd év keretében egymás alaposabb megismerése és megértése került a középpontba. Ehhez kapcsolódik novemberi első programunk is, ahol az EU-Kína kapcsolatok kulturális, társadalmi és gazdasági perspektíváit járjuk körül vendégeinkkel.

Lesz miről beszélnünk – ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttünk egy-két érdekességet az EU-kínai kapcsolatokról, amelyek jól illusztrálják a két fél kapcsolatát – az együttműködés és a további erőfeszítések szükségességét:

• 1978-ban a két térség első kereskedelmi megállapodásának aláíráskor Kína GDP-je a világgazdaság mindössze egy százalékát tette ki. Ma Kína a világ második legnagyobb gazdasága (egyes előrejelzések szerint 2015-re megelőzi az USA-t), első számú kereskedelmi partnere olyan országoknak, mint Japán, Ausztrália, Dél-Afrika, Brazília vagy India
• Az EU és Kína napi szinten egymilliárd euró összértékű kereskedelmet bonyolít
• Kína az európai export legdinamikusabban növekedő piaca (az EU Kínába irányuló exportja 2011-ben 20%-kal nőtt)
• Kína exportcikkeinek közel fele külföldi, de jellemzően délkelet-ázsiai országokból származik áttételesen (Európai cégek csak korlátozottan jelennek meg a kínai piacon)
• 2011-ben az európai külföldi tőkebefektetés mindössze 1,4%-a származott Kínából, míg a Kínában befektetett külföldi tőke közel 20%-a származott Európából
• Az EU piacaira érkező és lefülelt hamisított termékek 73%-a Kínából származik.
  
  

Mindenkit szeretettel várunk tehát november 6-án az Európa Pontban, ahol az EU-kínai kapcsolatok kulturális és társadalmi kérdései mellett ezekről is szó lesz. Előzetes regisztráció: euinfo@eu.hu

Kép forrása: © European Communities, 2004; EC - Audiovisual Service; Christian Lambiotte

Huszadik születésnapját ünnepli az egységes piac, amelynek számtalan előnyét nap mind nap élvezhetjük – még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Húsz év elég sok idő ahhoz, hogy a gépezet olajozottan működjön, és a gyakorlatban valóban egyre zökkenőmentesebben érvényesül a mozgás, a munkavállalás vagy épp a tanulás szabadsága. Azonban, ahogyan a legjobb konstrukciók működésébe is csúszhat olykor egy-egy hiba, megesik ez az egységes piacon is – mégiscsak 27 ország (plusz Norvégia, Izland és Liechtenstein) szabályainak összehangolásáról van szó. Ezekre az esetekre találták ki a SOLVIT-ot (épp tíz éve), az EU belső piacán felmerülő problémák gyors, informális, anyanyelven történő és ingyenes megoldási fórumát.

Még ma is megesik, hogy figyelmetlenség vagy a közös szabályok nem megfelelő értelmezése miatt egy országban problémák akadnak például egy másik tagállamban szerzett szakma vagy diploma elismertetésével, a munkavállalással kapcsolatos jogok tiszteletben tartásával, a több országot érintő társadalombiztosítási esetek intézésével, vagy akár egy autó külföldi regisztrációjával kapcsolatban. De ugyanígy, ha valaki vállalkozóként lép egy másik ország piacára, megesik, hogy problémája akad egy másik tagállamban már forgalomba hozott termék kereskedelmével vagy az áfa-visszatérítéssel kapcsolatban. Ilyenkor fordulhatunk a kérdésben érintett ország Solvit irodájához.

Ők megvizsgálják kérésünket, és ha az valóban az uniós jog nem megfelelő alkalmazásából adódik, és az ügyben még nem indult bírósági eljárás, akkor a lehető legrövidebb időn belül felveszik a kapcsolatot az érintett tagállam Solvit-irodájával, akik szintén segítenek a hatóságok közötti közvetítésben. A Solvit – mivel alapvetően egy informális, alternatív vitarendezési fórum – akár heteken belül is képes megoldani régóta húzódó problémákat. Alapesetben 10 héten belül igyekeznek az ügyek végére járni.

Egy pár példa a Solvit által megoldott problémákra: egy magyar állampolgár Romániában húsz évet, majd áttelepülve Magyarországra itt további 18 évet dolgozott. Nyugdíjba vonulásakor a magyar hatóságok felkérték a román hatóságokat, hogy végezzék el a nyugdíj román részére vonatkozó számításokat, választ azonban csaknem egy év elteltével sem kaptak. A romániai Solvit közbenjárásának hála a román nyugdíjpénztár kilenc nap alatt meghozta a nyugellátás romániai részéről szóló döntést, és a magyar állampolgár végre nyugdíjba vonulhatott.

Egy brit cégnek ugyanakkor a magyar hatóságokkal gyűlt meg a baja, amikor kökényből készült alkoholos italt kívánt forgalmazni Magyarországon 50 literes hordókban. A magyar előírások szerint az ebbe a kategóriába sorolt terméket legfeljebb kétliteres kiszerelésben lehetett forgalomba hozni. Az átcsomagolás ugyanakkor hatalmas költséget jelentett volna a brit cégnek, amely a magyar Solvit irodához fordult. Hosszas egyeztetés során kiderült, hogy e rendelkezés az áruk szabad áramlását korlátozza, így a cégnek nem kellett átcsomagoltatnia italát, és a magyar jogszabályt is módosítani kellett.

Egy lengyel állampolgár Írországban szerzett mérnöki képesítést, és nehézségekbe ütközött akkor, amikor azt Lengyelországban szerette volna elismertetni. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy az ír és a lengyel mérnöki diploma közötti eltérések miatt további vizsgákat kell letennie, e követelmény azonban ellentétes volt az uniós jogszabályokkal. A Solvit közbenjárására a lengyel hatóságok elismerték képesítését – az ügy négy hét alatt megoldódott.

Jó tudni, hogy ha bármilyen hasonló akadályba ütköztök, létezik gyors megoldás: forduljatok bátran az ügyben érintett Solvit irodához! (Valamennyi iroda – köztük a magyar – elérhetőségét megtaláljátok ide kattintva.)

Előző hónapban, a Kutatók éjszakájához kapcsolódóan már írtunk a legsikeresebb magyar startupokról – érdemes azonban szétnézni európai szinten is. Idén nyáron az Európai Bizottság támogatásával nagyszabású versenyt rendeztek, ahol kiválasztották a leginnovatívabb európai ötletet (Europe's „Tech All Stars” prize) is. E verseny döntőseit mutatjuk most be nektek, olyan innovatív elgondolásokat, amelyek talán hamarosan felforgatják az online kommunikáció vagy az e-kereskedelem világát – ahogy korábban berobbant például a magyar Prezi vagy a Ustream Is. Több szolgáltatás már most is ingyenesen kipróbálható – érdemes megismerni őket! Az említett versenyre több mint 250 európai startup nevezett, a verseny bírái 12 ötletet ítéltek a legelőremutatóbbnak.

A (spanyol) ChangeYourFlight készítői olyan online platformot hoztak létre, amelynek segítségével az (önhibánkból, például rossz időpont választása miatt) egyébként vissza nem váltható repülőjegyek árának egy részét kupon formájában visszakaphatjuk. Az ötlet egyszerű, és nemcsak az utasoknak jó, de a légitársaságoknak is: a rendszerbe bekerülő jegyeket ugyanis az együttműködő légitársaságok újra értékesíthetik, így a repülőutakon a lehető legkevesebb hely vész kárba. (A fejlesztés elérhető és ingyenesen használható.)

A brit Fractal fejlesztése azt a sokunk számára ismerős problémát küszöböli ki, amikor a különböző levelező kliensek ugyanazt a levelet a legtöbbször máshogy (pl. széttöredezve) vagy rosszul (nem az eredeti karakterekkel) jelenítik meg. Ez számos félreértéshez, vagy akár a levél teljes érthetetlenségéhez vezethet, ami az e-mailes kommunikációnál akár komoly veszteségekkel is járhat. Ingyenesen elérhető fejlesztésük leveleinket úgy kódolja, hogy az valamennyi levelezőrendszerben jól olvasható legyen.

Az adatvizualizáció, illetve az ezen az elven működő infografikák az ábrázolni kívánt összefüggéseket könnyen átlátható és értelmezhető, érdekes ábrák segítségével ismertetik. Nem csoda, hogy az online kommunikáció és az újságírás egyik legkedveltebb eszköze lett az utóbbi időkben. Kedvencünk, a lett Infogr.am segítségével ez már nemcsak a legjobb grafikusok kiváltsága, bárki könnyedén készíthet magának (pl. honlapjára, blogjára, termékéhez) egyszerűbb infografikákat. Az online elérhető alkalmazás előre elkészített sablonokkal dolgozik, és nagyon egyszerűen működik – bárki ki is próbálhatja a honlapon keresztül. (Vigyázat, addiktív! :-) )

Ahogy az érintéssel való navigáció egy csapásra megváltoztatta a telefonok és egyéb elektronikus kütyük (pl. tabletek) kezelését, úgy forgathatja fel ugyanezt a dán fejlesztésű Eye Tribe, amely képes a szem mozgását detektálni, és ezáltal különböző utasításokat továbbítani (bekapcsolni a készüléket, weboldalakon lapozgatni vagy játékokat irányítani). Az angol ReciteMe bármilyen számítógépes tartalmat külön program installálása nélkül alakít át olyanná, amelyet az olvasási nehézséggel élők (gyengén látók vagy diszlexiások) is könnyedén megértenek. A tizenkét döntős között volt még többek között e-kereskedelemhez kapcsolódó újítás, az online névjegykezelést megújító fejlesztés, a fődíjas pedig a legnagyobb szolgáltató cégek panaszkezelő rendszerét automatizálta a korábbinál jóval gyorsabb és olcsóbb megoldással. A spanyol CogniCor ezen fejlesztését használja mára a legtekintélyesebb spanyol telekommunikációs cég, a Telefónica is. (A tizenkét döntős listája megtekinthető itt, az egyes fejlesztésekről részletesebb információ a hiperlinkekre kattintva olvasható).

Új ötletekből tehát továbbra sincs hiány – reméljük, jövőre magyarokat is találunk a legjobb 12 startup között! :-)