…legalábbis ha azt nézzük, átlagosan hány napot kell ledolgozniuk ahhoz, hogy ugyanazt a fizetést vigyék haza. Bár a megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, mégis jelentős különbség van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely a legfrissebben publikált uniós felmérés alapján még mindig 16,4% a nők és a férfiak átlagos bére között. Az Európa Pont nőnapi beszélgetése ezt a jelenséget járja körül – nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez!

Ez a szám országonként változik, Magyarországon az átlagnál egy kicsit nagyobb a különbség (17,6%), de közel sem olyan nagy, mint mondjuk Észtországban (27,6%), Csehországban, vagy épp Ausztriában (25,5%). A legkisebb különbség a nemek javadalmazásában a legfrissebb adatok alapján Lengyelországban (1,9%) Szlovéniában (4,4%) és Olaszországban (5,5%) volt kimutatható.

A jelenség háttere

dessin_kroll.jpgMiből adódik ez a különbség? Ennek egy része közvetlen diszkrimináció következménye, amikor a nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint a férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk még ilyennel. Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan alulértékelt területeken, amelyeken átlagosan alacsonyabb az átlagfizetés – többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban vagy pedagógusként. A hagyományoknak és a sztereotípiáknak is nagy szerepe van abban, hogy bizonyos – egyébként magasra értékelt és jól bérezett szektorokban – kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben). Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, 2010-ben az EU-ban az egyetemi hallgatók majdnem 60%-a volt nő. A nők emellett kevésbé vannak jelen vezető pozíciókban – a vállalatvezetők 32%-a, a mérnökök és tudósok mindössze 29%-a nő, az „üvegplafon” sok esetben tartja vissza a nőket attól, hogy szakmájukban egy bizonyos szintnél feljebb jussanak. Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely szintén összeütközésbe kerül sok esetben a karrierrel – a családi és gyermekgondozási feladatok zöme még mindig a nőkre hárul, a nők gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat.

Miért érdemes küzdeni a nemek közötti fizetésbeli egyenlőségért?

A bérszakadék a legtöbb nőt végigkíséri karrierje és nyugdíjas évei során is: a kevesebb fizetéshez általában alacsonyabb nyugdíj is társul, így a nőket jobban veszélyezteti az időskori elszegényedés. Erkölcsi érvek mellett gazdaságiak is alátámasztják, hogy a férfiak és a nők ugyanolyan bért kapjanak ugyanazért a munkáért: a nemek közötti egyenlőség a minőségi munkahelyek és a magasan motivált munkaerő elérésének kulcsa. A minőségi munka­helyek erősítik a pozitív munkahelyi légkört, ahol minden dolgozó megbecsülésnek örvend az általa elvégzett munkáért. A munkaadók nyernek azzal, ha hatékonyabban hasznosítják a nők készségeit és tehet­ségét például képességeik elismerésével, a munkahely és a család közötti egyensúly megteremtését segítő irányelvekkel, továbbá képzési és karrierépítési lehetőségekkel. Azok a vállalatok, amelyek egyenlőségi terveket és stratégiákat hoznak létre, a férfiak és a nők számára egyaránt a legjobb munkahelyeket teremtik meg. A munkájuk megbecsülését érző alkalmazottak nagyobb magabiztosságra tesznek szert, ami hatékonyságuk mellett innovációs készségüket is erősíti. A pozitív munkahelyi légkör vonzza az ügyfeleket, fokozza a teljesítményt és szárnyakat adhat a versenyképesség­nek.


Ha érdekel a női esélyegyelőség kérdése, gyere el hozzánk ma este – nőnaphoz kapcsolódó programunkon Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, Somogyi Mária író, valamint Wéber Andrea, az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási koordinátora beszélget a témáról. Az este folytatásában Takáts Eszter akusztikus koncertjét hallgathatjátok meg. Az eseményről további információ
Facebook oldalunkon olvasható.

A témát folytatjuk, írásunk második részében a bérszakadék elleni küzdelemről, az EU és a tagállamok ezzel kapcsolatos tevékenységéről és a jó példákról olvashattok.

További információ a bérszakadékról:

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

http://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr934297253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.