A biciklis tömegközlekedés, illetve a „közbringa-hálózatok” egyre népszerűbbek világszerte a nagyvárosokban – a közbringa, mint ahogy maga a biciklis közlekedés teljesen környezetbarát, mivel nem bocsát ki szén-dioxidot; ugyanakkor rengeteg időt is lehet spórolni a forgalmas városok autós dugóinak elkerülésével; emellett kíméli a pénztárcánkat is, a bringázással töltött testmozgás pedig egészséges. Az ingyenesen, vagy használatarányosan némi díjért, letétért és regisztrációért általában a városok belsőbb kerületeiben fellelhető közbringák használata messze az egyik legolcsóbb és legpraktikusabb módja annak, hogy például turistaként bejárjunk egy európai nagyvárost. A közbringa a turisták mellett a helyi lakosok számára is kínál előnyöket a saját bicikli tekerésével szemben: a köztárolók miatt parkolni is mindig tudunk vele, illetve nem kell félnünk, hogy ellopják, vagy megrongálják járművünket – jelenleg világszerte közel 200 városban, az európai fővárosok zömében működik hasonló rendszer, amely hamarosan Budapesten is elérhetővé válik.

Az első közbringa-hálózatot még a hatvanas években vezették be Amszterdamban: a városban fehérre mázolt közbiciklik várták kölcsönzőiket, akik mindenféle regisztráció vagy fizetés nélkül, bizalmi alapon használhatták a városban valahol felszedett, azonosító nélküli kerékpárokat, amelyeket később a város egy másik pontján otthagytak. Ez a rendszer azonban sok lopáshoz és rongáláshoz vezetett, így pár hónap után be kellett szüntetni – ezért a közbringa-hálózatok következő generációi már igyekeztek megelőzni ezeket a problémákat.

A második legszabadabb rendszer – amelyet Koppenhágában például ma is használnak – az érmével működő kerékpár: hasonlóképpen a nagy üzletek bevásárlókocsijaihoz, egy pénzérmével tudjuk elhozni a kerékpárt a tárolóból/dokkolóból, majd ha visszavisszük egy másik városi tárolóba, visszakaphatjuk az érménket. A koppenhágai turistáknak nagy könnyebbséget jelent ez a lehetőség: az amúgy is biciklibarát dán fővárost így mindenféle regisztráció vagy letét nélkül bejárhatjuk két keréken. Ez a megoldás tehát maximálisan turistabarát – ugyanakkor mivel a használathoz szükséges érme a bicaj árához képest elenyésző, és a rendszer nem regisztrálja, hogy pontosan ki használja a biciklit, így ez a rendszer sem teljesen biztosított a lopás, illetve rongálás ellen.

Ma a legtöbb városban a közbringa használatát valamilyen regisztrációhoz, tagdíjhoz, illetve valamilyen beazonosítható tagsági kártyához, mobiltelefonszámhoz, bankkártyához, vagy nagyobb összegű letéthez kapcsolják. Így, ha bármi baja történne a bicajnak, pontosan be tudja azonosítani az üzemeltető, hogy ki használta azt az adott időpontban. Ilyen rendszerekben általában a használattal arányosan kell fizetni a bicikli használatáért, amelyet a városban elhelyezett számos dokkolóból vihetünk el (és persze egy ilyenhez kell vinni használat után). A kerékpárt általában meghatározott ideig (például 2-3 óráig, ebből bizonyos ideig ingyenesen) lehet csak egyhuzamban használni egy meghatározott területen belül a városban. A hasonló elven működő hálózatokat jellemzően városi önkormányzatok / közlekedési vállalatok és magáncégek közösen üzemeltetik. Ilyen rendszer működik a legtöbb közbringa-hálózatot fenntartó városban: ezzel találkozhatunk például Bécsben, Brüsszelben, Berlinben, Stockholmban vagy épp Párizsban – itt működik a legnagyobb európai közbringa-hálózat több mint 20 000 kerékpárral. (A lista korántsem teljes, cikkünk végén található egy linkgyűjtemény az egyes városokban működő közbringa-hálókhoz, illetve ha ilyen nem működik, akkor a fővárosi biciklis közlekedéshez.)

A rendszer ugyanakkor évről évre fejlődik. A közelmúltban megjelent egy ugyanezen az elven alapuló, de még inkább környezetbarát negyedik generáció, amelyben az állomások napelemmel üzemelnek, így nem igényelnek közmű kapcsolatot, és moduláris rendszerűek, azaz könnyen áthelyezhetők, átalakíthatók. Ilyen működik például Montrealban.

Hamarosan Budapesten is megjelennek az első közbringák – a közönségszavazás által „BuBi”-ra (Budapest Bicikli) keresztelt hálózat várhatóan 2013 elején indul, a hálózatban Budapest belső kilenc kerületében, 74 gyűjtőállomásról több mint 1000 kerékpár lesz elérhető. Az előkészületek jelenleg is zajlanak, a tervek szerint a regisztrált és alkalmi BuBi használók a nap 24 órájában, a hét minden napján, egész évben igénybe vehetik majd a bringákat. Igyekeznek rövid utazásra motiválni a kerékpárosokat: a rövid út olcsó vagy akár ingyenes lesz, a hosszabb drágább, a kerékpár pedig letehető az egymástól körülbelül 200 méteres távolságra elhelyezett állomások bármelyikén. A biciklik használatáért az első 30 percben nem kell majd fizetni.

A közbringák használatában, valamint a biciklis életforma népszerűsítésében és támogatásában vitathatatlanul élen jár a dán főváros. Koppenhága az a város, ahol a bicikliút-hálózat közel 400 kilométeres hosszúságú, ahol több mint 15 éve működik közbringa-hálózat, ahol a lakosok több mint harmada kerékpárral jár dolgozni, suliba, illetve egyéb dolgára, letekerve ezzel összesen napi 1,3 millió (!) kilométert, amellyel számítások szerint évi 90 000 tonna CO2-kibocsátást spórolnak meg a fővárosnak. A város ugyanakkor nem elégszik meg ennyivel: jelenleg is zajlik a közbringa-hálózat megújítása, amelynek befejezését 2013-ra tervezik, a koppenhágai vezetés pedig mindent megtesz azért, hogy a biciklizők arányát 2015-ig a jelenlegi 35%-ról 50%-ra emelje, illetve hogy a várost 2025-ig klíma-semlegessé tegye.

Biciklis kultúrában van tehát mit tanulnunk Koppenhágától. Ha felkeltette az érdeklődésedet Koppenhága, a biciklis főváros, szeretettel várunk csütörtökön (január 12.) az Európa Pontba, ahol dr. Szűcs Tamás képviseletvezető elindítja a „dán zöld hónapot”, majd Hanne Tornøe, a Dán Kulturális Intézet igazgatója megnyitja a Monumental Motion című fotókiállítást, amely a koppenhágai biciklizést mutatja be (ezt a hónap végéig lehet megtekinteni). Ezután László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, majd Dalos Péter, a COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. Munkatársa ad elő a téli kerékpározásról, ezt követően a Cycle Chic Budapest téli biciklis divatbemutatója következik – bringásoknak kötelező! :-)

Az EU fővárosainak biciklis közlekedéséről, illetve a működő közbringa hálózatokról az alábbi linkekre (a biciklik nevére) kattintva tájékozódhattok:

Főváros Közbringa neve A rendszer elindítása
 Amszterdam OV-fiets (országos)  2002
 Athén nincs  
 Bécs Citybike  2003
 Berlin Call a bike  2003
 Brüsszel Villo  2009
 Budapest BuBi  2013
 Bukarest Cicloteque  2008
 Dublin DublinBikes  2009
 Helsinki CityBike  2010-ben megszüntették
 Koppenhága Bycyklen  1995
 Lisszabon nincs  
 Ljubljana Bicikelj  2011
 London Barclays Cycle Hire / „Boris Bikes”    2010
 Luxembourg Vël’Ok  2008
 Madrid Mybici  2011
 Nicosia DEPL biciklik  2011
 Párizs Vélib’  2007
 Pozsony nincs  
 Prága Homeport projekt  2005
 Riga BalticBike  2010
 Róma Bike Sharing  2010
 Stockholm City Bikes  2006
 Szófia nincs  
 Tallinn nincs  
 Valletta nincs  
 Varsó nincs  folyamatban
 Vilnius nincs  folyamatban


Ha részletesebben érdekel a téma, akkor az alábbi, forrásként is felhasznált oldalakat ajánljuk figyelmedbe a témával kapcsolatban:

http://kerekparosklub.hu/kozbringa
http://www.bkk.hu (BuBi)
http://bike-sharing.blogspot.com

Illusztrációk forrása: ANP, Bike Share Philadelphia

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

http://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr443536535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.