Van egy nép, melyről még a szakemberek sem tudják, hányan vannak pontosan. Egy nép, melynek soha (legalábbis az emberi emlékezet szerint soha) nem volt saját országa, ám tucatnyi ország kultúráján rajta hagyta a keze nyomát. Egy nép, mely talán az utolsó szereplője volt a középkori nagy népvándorlásnak – és reméljük, lassan révbe ér.

A romákról van szó. Azokról a romákról, akik hiába élnek évszázadok óta velünk, még azt sem tudjuk igazán, hányan vannak szétszóródva a világban. A becslések a minimum gyanús 5 milliótól a 12 millióig terjednek. Legyenek akárhányan is, nincs még egy ilyen nép, mely ennyire ezerarcú lenne: úgy őrizték meg saját gazdag hagyományaikat, hogy minden kultúrából képesek voltak meríteni.

A romák történelméről nem blogposztot, hanem könyvet érdemes írni. A kérdés friss európai uniós vonatkozásai azonban – szerencsére – megkerülhetetlenné teszik a témát.

Romák szinte mindenhol vannak a világban, Brazíliától Andalúzián át Törökországig. A világ roma népességének nagyobb része azonban négy országban él, Spanyolország mellett Magyarországon, Romániában és Bulgáriában (itt majdnem 5 százalék az arányuk). 2004, különösen pedig 2007 után világossá vált a hiányosság: az Uniónak nincs igazából véleménye a roma integrációról, nincsenek a párbeszédet segítő programok, nincs egységes európai álláspont.

A felismerés cselekvést szült, méghozzá az Európai Unió működési rendjéhez képest kifejezetten gyors és hatékony cselekvést. Az európai állam- és kormányfők a jövő héten minden valószínűség szerint aláírják az Unió első romastratégiáját, melyben elévülhetetlen érdemei vannak magyar elnökségnek.

A keretstratégia – mert a részletek kidolgozását a dokumentum bölcsen a tagállamokra hagyja – elsősorban az oktatásra és a foglalkoztatásra koncentrál. Arra a két területre, mely nem is elsősorban a jelen, hanem a jövő szempontjából megkerülhetetlen. A halmozottan hátrányos helyzetű, diszkriminációval küzdő roma népesség szempontjából fontos az akut problémák kezelése – de talán ennél is fontosabb, hogy a most születő roma gyerekek már egy másik világban nőhessenek fel.

Jó hír, hogy Brüsszelben a különböző világnézetű magyar politikusok gyakorlatilag 2004, tehát a kezdetek óta képesek felülemelkedni a politikai viszályokon. A romastratégia kialakításában a Fideszes Járóka Lívia mellett az előző kormány által kinevezett biztos, Andor László is kulcsszerepet játszott, és a háttérintézményekben is a magyar kollégák vitték a hátukon a projektet. A munkájuk gyümölcse az Európai Tanács jövő heti ülésén érhet be: itt fogadhatják el a dokumentumot az állam- és kormányfők.

A romastratégia siker Brüsszelben, siker itthon, és – ez a legfontosabb – siker a sok milliónyi európai roma számára, akire végre felfigyelt a nemzetközi nagypolitika. Megérdemlik, hogy révbe érjenek.

Június hátralevő részében nem csak itt a blogon beszélünk majd sokat a lengyelekről, de az Európa Pont programjai is körülöttük forognak majd. Nem csak azért, mert szeretjük őket – dwa bratanki, itp. – hanem azért is, mert ők veszik át tőlünk az elnökségi feladatokat július 1-től.

A szeretet és a megbecsülés évszázados hagyomány a lengyelek és a magyarok között. Itt az idő, hogy kicsit többet is megtudjunk róluk! Csak semmi komolyság, én mondom az ábécét, te stoppolsz...

Állat (H): HERING – A hering Lengyelországban különleges elbírálás alá esik. A mélyen hívő és vallásos lengyelek még a húsvéti böjt alatt is fogyaszthatják. Van tejfölös balti hering, hering olajban, gombával, hagymásan, nyersen, göngyölve stb. Lengyelország évek óta nagyhatalom halakban, műrákban, nyúlhalkaviárban és ruszliban is. A Szovjetunióban, amikor az élelmiszerboltok kongtak az ürességtől, ruszlit azért mindenhol lehetett kapni. És persze vodka után is hering dukál!

Növény (B): BÖLÉNYFŰ – Lengyelországban él az utolsó vadonélő európai bölénycsorda. Ez a faj 1523, II. Zsigmond August rendelete óta védettnek minősül! A lengyel-fehérorosz határ környékén fekvő Bialowieza nemzeti park tisztásain nő a bölényfű, amelyet a vadon élő ritka bölények előszeretettel legelnek. Ebből a fűből hagyományosan egyetlen szálat tesznek a Zubrówka nevű lengyel vodkába, aminek kellemes ízt és zöld árnyalatot kölcsönöz.

Tárgy (K): KÉPREGÉNY – A lengyelek különleges műfajjal, képregénnyel próbálják felélénkíteni a jelenkori nemzedék történelem iránti érdeklődését. A holokauszt-képregény műfaja furcsán csenghet, nem is szoktunk hozzá, hogy Sztálin képregényalakban jelenjen meg Truman és Churchill társaságában. A borítón a 16-os korhatár szerepel, hiszen az amúgy szerelmi történet fogatlan és hajatlan halottak közt folyik.

Híres ember (C): COPERNICUS – Az közismert, hogy a lengyelek velünk ellentétben igencsak mobilak, így a világ minden részén élnek. Az viszont kevésbé, hogy egy-egy jól ismert név mögött is lengyelek állnak. Nicolaus Copernicus, aki a heliocentrikus modelljével alapjaiban változtatta meg a világról alkotott képünket, szintén lengyel gyökerekkel rendelkezett. Élete során volt plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus, és nem utolsó sorban a világ egyik legtehetségesebb „hobbicsillagásza” (Kopernikusz életéről melegen ajánljuk Koestler Alvajárók című könyvét).

Ország (L): LENGYELORSZÁG – Az ország magyar elnevezéséről a legtöbb lengyel nem hallott még, cserébe viszont mi sem nagyon hívjuk magunkat wengernek. Mi az óorosz lendo szóból „fabrikáltuk” a tájegység nevét, ami irtásföldet, szűzföldet jelent. Az ország hivatalosan a Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság nevet viseli . A polák szó a polan nevű szláv törzs nevéből eredhet vagy egy másik etimológiai okfejtés nyomán a pole, azaz a mező szó lehet a kifejezés gyökere.

Város (K): KRAKKÓ – A hindu vallás szerint a Földön hét, titokzatos energiaforrás van. A hiedelem szerint ezek Delhiben, Mekkában, Rómában, Jeruzsálemben, Velehrádban, Delphoiban és Krakkóban találhatók. A csakra a Szent Gereon-kápolna maradványai között fejti ki hatását, aminek mágikus erejében jópáran hisznek. A várudvar bal oldalán húzódó falat, amely a legenda szerint a titokzatos követ rejti magában, elkerítették, hogy megóvják a hozzá simuló testrészektől.

Könyv (T): TURULPÖRKÖLT – A legrangosabb lengyel irodalmi díj, a Nike-díj tulajdonosa idén a Turulpörkölt írója, Krzysztof Varga volt. A könyv nagy visszhangot váltott ki a közönség körében. Varga ugyanis, a magyar gasztronómiát és a magyar melankóliát fűzte össze a regényben. A magyaroknak nem biztos, hogy elnyeri a tetszését a kritikus hangvételű könyv, mindenesetre álljon itt néhány fejezetcím ízelítőül: Kádár-paprikás, Horthy-pecsenye, Búcsú és Lehel pörkölt, Szent-István szalámi, Gyurcsány és Orbán lecsó, Kossuth-szalonna, Árpád-fasírt.

Kattints ide az Európa Pont júniusi programjaiért! Paprika Korps (PL) és Riddim Colony (H) koncert, lengyel-magyar slam poetry és hasonló kulturális csemegék a terítéken.