Ugrálni akarok, vadul ugrálni...

A mínusz egyedik és a nulladik nap után tegnap volt a Sziget első „rendes” napja. Mi is kint vagyunk, sőt, van egy teljes Európa Színpad, ahol jobbnál-jobb európai zenekarokat hallgathattok. Szemezgettünk egy kicsit a kínálatból :)



Ismo Alanko, Finnország
("Was it Jesus other devil who turned wather into wine")
augusztus 11., csütörtök 19:00

Ismo Alanko, a Johny Cash hangú finn énekes a közelmúltban pipálta ki az 50. életévét. Számtalan arany- és platinalemezt tud maga mögött, és úgy tud egy nagyszínpadnyi csődületet szórakoztatni ebben a korban, hogy sem nyomasztó retróhangulat, sem Klárika nincs a közelében. Teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a húszas éveiben new wavet, punkot és rockot is játszó zenész rengeteg finn másolt kazettán volt megtalálható a kilencvenes években. Ja, és egy finn filmben, ő játszotta Istent! Akkor most ki csinált a borral mit???  



Söhne Mannheims, Németország
("Freedom is so close that you could almost touch it")
augusztus 11., csütörtök 20:40

A német együttest annyian alkotják, mint egy rezesbandát gyerekkórussal (nyilván túlzunk, de volt már rá példa, hogy húszan is zenéltek a színpadon). Az R&B-t, reggaet, rockot, hiphopot és popot is elegyítő banda inkább érzelmesebb húrokat penget. Na nem kell megijedni, csak éppen annyira, amennyire a durvának számító, köpködős német nyelv engedi. Németország és Ausztria megőrül ezért a zenéért, és biztosak vagyunk benne, hogy a Sziget szőke résztvevőinek minimum 76%-a ezen a koncerten fog ugrálni. Hopp, megint túloztunk, de ők kezdték: méghogy a szabadságot megérinteni…  



Killo Killo Banda, Szerbia
("When I’m on my bike you could never get me down, I’m the king of clouds")
augusztus 12., péntek 17:30

Péntekre egyébként a Verdena együttest akartuk ajánlani Nektek, de a zenét hallgatva nem tudtunk szabadulni attól az érzéstől, hogy az olasz mégis inkább Eros Ramazotti nyelve. Úgyhogy irány Szerbia, ahol keményebb az élet (amúgy pedig a szerbeknek egyre jobb a péerjük, észrevettétek?)! A ragga zene (keressük azt a kedves európai polgárt, aki szakértelmével elmagyarázza nekünk, mi a különbség a reggae, a ragga és a dancehall közt, mert amúgy tudjuk, hogy van) elkötelezett híve az együttes frontembere, Vladislav Malesev. A zenésznek nem kisebb a célja, mint bejárni az egész világot, hogy közelebb kerüljön a nemzetek zenéihez. A zenét hallgatva nekünk inkább az az érzésünk, hogy csak Jamaica körül biciklizünk a napsütésben körbe-körbe. De nincs ezzel semmi baj!  



Európa Kiadó, Magyarország
("Ugrálni akarok, vadul ugrálni, a nyomorult mennyeket akarom látni!")
augusztus 12., péntek 20:40

Az URH tagjaiból alakult együttes 1981-ben született, és egyet jelentett a magyar undergrounddal és az alternatív rockkal. Utoljára a kilencvenes évek közepén léptek fel a Szigeten, ma pedig már Kuala Lumpurból, és New Yorkból kell hazarepülniük, hogy az európai nagyközönségnek játszanak. 2004-ben egyébként az EU-csatlakozást ünnepelve léptek fel az A38-on, amiért minden elismerésünk. Nem tudjuk milyen lehetett a ’80-as években a Műszaki Egyetem Bercsényi utcai kollégiumában sikítozni a Mocskos időkre, de most mindenképpen ott a helye mindenkinek, aki ugrálni akar. Vadul.



La Shica, Spanyolország
("Tiraté al fuego y si quema, ¡grita! : pintaté los labios con dinamita")
augusztus 13., szombat 19:00

Azaz dobd el a tüzet, és amikor leégett, sikítsd: Rúzsozd a szád dinamittal! Pont ezért aggódunk mi most. Mert hogy La Shica zenéje olyannyira ragadós és bájolós, hogy abban az enyhén fülledt hangulatban, ami a koncerteken árad, bármit megtennénk, amit a bubi énekesnő parancsol nekünk. A spanyol frontember, Elsa Rovayo kezdetben flamenco táncosnak indult, aztán rájött, hogy érzéki csípőmozgását végülis vérprofi hangjával is kísérheti. A latin, a hip-hop, a bossanova és a funk is keveredik a zenéjében, ami nem zúzós, de szenvedélyesnek mindenképp elmegy. Európa népe, simuljunk össze!  



Triggerfinger, Belgium
("All this dancin’ around again, will it tame the demon inside us?")
augusztus 13., szombat 20:40

A belga mutatóujj most Magyarország felé mutatott, és igen, szombaton az Európa Színpadon mutogat majd tovább ütemesen az ég felé. A keményvonalas rockot játszó zenekar 2004-ben mutatkozott be Belgiumban, és most a flamand AC/DC kísérletet tesz arra, hogy megszelídítse a bennünk lakozó démonokat. Hogy jön össze a keményvonalas rockkal a táncolás? Hát úgy, hogy a pogó és a monoton, bár szenvedélyes fejrázás mellett a rockabillys hangulat bemelegíti az elhanyagolt izületeket is.  



Skyline, Csehország
("It’s crazy night enjoy the ride!")
augusztus 14., vasárnap 17:30

Első hallásra a cseh Skyline ugyanolyan, mint a magyar Neo. Egy nő és egy férfi vokálozik, ugyanaz az elektronikus-pop-indie vonal, ugyanolyan pszichedelikus és ugyanolyan jó. Második hallásra is. A zenekar 1998-ban alakult, jópár cseh díjat és egy légitársaságot is bezsebelt már, és egyetlen cseh együttesként lép fel a Szigeten vasárnap.



Go Back To The Zoo, Hollandia
("Gimme the song I wanna sing, I want it all want everything")
augusztus 14., vasárnap 20:40

A holland fiúk olyannyira lazák, hogy a zenekar fele előbb vállalta el, hogy a zenekar tagja lesz, minthogy hangszeren játszott volna. A városi legenda szerint a basszusgitárost egy Strokes-koncerten szedték össze, aki akkor még basszusgitárt szinte nem is érintett. Az amszterdami banda egész nyáron a német és a holland közönséget szórakoztatja, és csak velünk tesznek kivételt egy napra.