Ha bajor ételkülönlegességet kell mondani, valószínűleg a legtöbbeknek beugrik a perec (esetleg a fehérkolbász, az édesmustár vagy a húskenyér), de különleges, 19. század közepéig visszanyúló történetét talán kevesebben ismerik. A történetben a jónevű Anton Nepomuk Pfannenbrenner (tükörfordításban „Serpenyőégető”) mellett fontos szerepet játszanak dél-német kolostorok, imára kulcsolt kezek és egy véletlenségből ételkészítéshez használt lúgos tisztitószer. A hónap receptjeként ezúttal a „süssünk EUR-Lexből” rovatunkban az uniós oltalom alatt álló bajor perecet mutatjuk be, amellyel egyúttal a német soros elnökségtől is búcsúzunk.
Európai gondolkodók sorozatunk korábbi vendége meglepő statisztikára hívta fel a figyelmet: Magyarország dobogós a mindennapi kerékpárhasználatban. Mi ennek az oka, és hogy áll a többi uniós ország?
Az EU A Panforte di Siena az egyik legismertebb toszkán finomság, amely nélkül a karácsony Sienában és Toszkánában elképzelhetetlen. A „pan forte” jelentése erős kenyér, amely az édesség fűszeres jellegére utal – ízében a helyi fűszerek mellett kandírozott és szárított gyümölcsök, illetve a méz dominál. A fekete sütemény borítása fűszerekből áll, míg a fehér változaté porcukorból – ezt először a híres sienai lovasversenyre, a Palióra 1879-ben ellátogató Margit királynő tiszteletére készítettek kevesebb fűszerrel, amely így „Panforte di Margherita” vagy „Panforte Bianco” néven híresült el.
Máltán nincsen karácsony Qagħaq tal-għasel nélkül. A fűszeres, édes-illatos krémmel töltött karika elkészítéséhez hagyományosan fekete melaszt használnak, ezt részben vagy akár teljesen az itthon könnyebben elérhető mézzel is helyettesíthetjük. Régebben csak a karácsonyi időszakban volt jellemző, de mára már a máltai mindennapok részévé vált. Szóval van gasztronómia a nyúlon túl is Máltán: mutatjuk, hogy az édesszájúaknak mit nem érdemes kihagyniuk a máltai konyhából karácsonykor – vagy bármikor.
Pontosan két évtizede hirdették ki az EU uniós értékeket és alapjogokat rögzítő Alapjogi Chartáját, amely 2009 óta bír jogilag kötelező erővel. Fontos mérföldkövet jelentett ez az EU történetében: a Charta tette egyértelművé, hogy az EU jóval több gazdasági közösségnél: igazi értékközösség, amely kiáll a közös értékek mellett, és védelmezi polgárai alapjogait. Húsz év alatt fontos referenciaponttá vált az uniós és nemzeti intézmények jogalkalmazásában, ugyanakkor sokak szerint „sokkal több van benne”. A Chartát még mindig nem ismerik elegen, az általa nyújtott jogi lehetőségeket nem használják ki kellőképpen, és ezen változtatni kell – hangzott el a minap a kérdésben illetékes legmagasabb szintű uniós vezetők konferenciáján.
Ismét kvízjátékra invitál az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete! Ha képben vagy az aktuális történésekkel, új programokkal, vagy azzal, mit tervez az EU a járvány és a gazdasági válság megfékezésére, esetleg van kedved ezeknek kicsit utánanézni, akkor válaszolj nyolc kérdésre – ebben ez a poszt elég sokat tud segíteni. Ha szerencsés vagy, iPadet vagy Kindle-t nyerhetsz.
Decemberben adják át az Európai Parlament Szaharov-díját. Ehhez kapcsolódóan az emberi jogok világnapjára egy kerekasztal-beszélgetéssel készülünk, ahol szakértő vendégeinkkel a tavalyi kitüntetettről, Ilham Tohtiról és a kínai ujgur kisebbség helyzetéről, az alapjogok és emberi jogok EU-n belüli érvényesüléséről és az idén húszéves Alapjogi Chartáról is beszélgetünk. 2020-at egy csésze Portugáliával zárjuk – ennek dupla apropója, hogy idén Lisszabon viselte Európa zöld fővárosa címét, január 1-jétől pedig Portugália az Európa Unió Tanácsának elnöke.
Az EU továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a koronavírus elleni küzdelmet, segíti és összehangolja a tagállamok erőfeszítéseit. Oltóanyag-stratégiájával felgyorsította a vakcinák kifejlesztését és hozzáférhetőségét, emellett a tagállamok egészségügyi intézkedéseinek összehangolása érdekében egy új, szorosabb egészségügyi unió alapjait is letette.