Idén az Európai Kulturális Főváros cím egyik büszke birtokosa – egyben az eddigi legészakibb kulturális főváros – a Norvégia Nordland megyéjében található Bodø. Az erre tervezett izgalmas és színes eseménysorozat a valaha látott legnagyobb kulturális projekt Nordlandban. Mire számíthatunk? Hagyomány, innováció és lélegzetelállító természeti kincsek találkozása több mint ezer program keretében.

 Fotó: Dan Mariner / Bodø2024

Egy kis kitérő: hogyan viselheti egy nem EU-tagállambeli város az 1985 óta létező uniós címet, amelyet alapesetben tagállamok kapnak? A kezdeményezés szabályai szerint bizonyos években – 2022-ben, 2024-ben, 2028-ban, 2030-ban és 2033-ban – EU-tagjelölt országok, potenciális tagjelöltek vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai (az úgynevezett EFTA/EGT-országok) is viselhetik a címet. Így lett 2022-ben Újvidék, idén Bodø az egyik európai kulturális főváros, és így lesz majd 2028-ban Skopje, Észak-Macedónia fővárosa.

Miért éppen Bodø?

Bár a város sokáig légibázisáról volt ismert, a 2022-ben bezárt katonai központ helyett a sarkvidéki városnak új identitást kell kialakítania – így a hidegháborús forró pontból kulturális paradicsommá alakították a területet. A fjord, a tenger és a gránithegyek által körülvett város falfestményekkel, kávézókkal, kiváló sörfőzdékkel és a legfrissebb tengeri herkentyűkkel várja a látogatókat.

A választás nem véletlen esett a sarkkörön túl, a hatvanhetedik szélességi fokon elhelyezkedő Bodø-ra: ez a régió Norvégia egészét tükrözi kicsiben, a legszebb elemeket kiragadva abból. Itt található például az ország egyik legszebb hegycsúcsa, a Stetind, valamint a helyi hagyományos Nordlandsbunad viselet, amelyet többször is Norvégia legszebb hagyományos öltözetének választottak.

A fesztivál februári nyitóünnepségét szabadtéren, a város kikötőjében tartották meg, ahol nagyjából 15 ezer ember gyűlt össze, hogy megcsodálhassa a lebegő színpadon fellépő művészeket. Az EKF-év témái szorosan kapcsolódnak a sarkvidéki természethez, északnak az európai örökségben elfoglalt helyéhez és a régió jövőbeli nemzetközi fejlődéséhez.

A megnyitó

Történelem, természet, és a többiek

Egy ország történelmi háttere mai kultúrájának szerves része, így érdemes azt részletesebben is felfedezni. Szerencsére a fesztivál lehetőséget nyújt arra is, hogy elmerüljünk a környék gazdag múltjában, az 1600-as évek halkereskedelmétől kezdve egészen a mára már 50 ezres, fontos közlekedési csomóponttá fejlődött, virágzó város titkaiig.

„Bodø 2024” programja a kultúra éltetéséről szól, amelyben kiemelt szerepet kap a számi kultúra. A számik Lappföld finnugor eredetű bennszülött lakói, akik Finnország, Svédország és Oroszország mellett Norvégiában is élnek. A kisebbségi kultúra bemutatása történelmi jelentőséggel bír a programsorozatban, amelynek célja, hogy szélesebb rétegek is megismerkedjenek ezzel a különleges őslakos kultúrával. Színházi előadásoktól kezdve a pop-up múzeumokig széles skálán mozgó rendezvények lesznek a számiknak szentelve, ezzel is tisztelegve hosszú és gazdag múltjuk előtt.

Fotó: David Engmo / Bodø2024

Az északi kultúrák sajátossága az évszakok és a fények szélsőséges változatossága. Számunkra, Magyarországról egészen elképesztően hat az északi fény varázslatos tánca a sötét téli égbolton. Nordland első fényfesztiválja 2024 novemberében nyitja meg kapuit, Bodø kulturális évének egyik utolsó nagy eseményeként. A fesztivál kezdetén egész Nordlandon lekapcsolják majd a mesterséges fényeket, ezzel teret engedve a természet csodáinak. Ahogy a projektcsapat tagjai fogalmaznak: „A közvetlen napfény és a mesterséges fény hiánya egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy érzékszerveinket felerősítsük, és egyúttal valami lényegeset közöljünk korunk legfontosabb kérdéseiről.”.

Fotó: Marie-Nystad Nordnorsk / Bodø2024

Bodø2024 nemcsak a norvég hagyományok ünnepléséről szól, hanem a helyiek életét is hivatott megmutatni a világnak. A sportszellemet például a Bodø/Glimt futballcsapaton keresztül ismerhetjük meg, de a gasztronómia rajongói sem maradnak elégedetlenek. 2024-ben Nordland kulináris öröksége a hagyományos ételek és az innovatív finomságok választékán keresztül mutatkozik be.

Irány az Európa Pont és – virtuálisan – Bodø!

Lehetünk akár a kultúra, akár a természet szerelmesei, vagy egyszerűen csak nyughatatlan kalandorok, Európa 2024-es egyik kulturális fővárosa mindenkinek biztosít szórakozást. Első állomásként április 30-án az Európa Pontban Trine Skymoen, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete lesz vendégünk, akivel virtuálisan ellátogatunk a halászati, a számi, a repüléstörténeti és a viking múzeumba, emellett szó lesz még a norvég filmekről, könyvekről és a legújabb Nobel-díjas norvég íróról is.

Az esemény már teltházas, de a beszélgetés online is követhető az Európa Pont Facebook-oldalán, valamint az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán.

Borítókép: Dan Mariner / Bodø2024

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

Idén készül el Európa első exascale kategóriájú szuperszámítógépe, a JUPITER. A másodpercenként egytrillió számítást végző gép olyan szimulációkat tesz majd lehetővé, amire világszerte csak néhány komputer alkalmas. Posztunkban infografikán is megnézhetitek, melyek jelenleg a világ leggyorsabb szupergépei.

Spanyolországi méhészetben felnövő kislány, két magányos ember abszurd kalandjai a finn éjszakában, a Szajnán úszó pszichiátriai otthon, szaunázó észt nők legszemélyesebb titkai és a német iskola életét felkavaró lopássorozat – ezek az idei LUX közönségdíj jelöltjei. Nézd meg az előzeteseket és szavazz!

Ismét sűrű hónap előtt állunk. Danny Bain és Ágoston Béla közös koncertjén új műfajt ismerhetünk meg: a képzeletbeli világzenét, a költészet napján Závada Péter és kortárs szerzők lesznek a vendégeink, a Komp Kollektíva pedig Weöres-szimfóniákon keresztül utaztat minket. Filmklubunkban a világ legidősebb olimpiai bajnokáról, Keleti Ágnesről készült dokumentumfilmet láthatunk, Egy csésze Európa sorozatunk pedig az eddigi legészakibb európai kulturális fővárosba, a norvégiai Bodø-ba kalauzol. A posztból minden információ kiderül, és megtaláljátok a regisztrációs linkeket is. Tartsatok velünk!

Generációk sora áll mögöttünk, és minden felmenőnknek hatása van a jelenlegi életutunkra. Hogyan találjuk meg a boldogságot és a harmóniát ezeken a generációs csatornákon keresztül? Mi hiányzik a boldogságunkhoz, és mi az, amit magunk mögött kell hagyni? Nőnap alkalmából Soma Mamagésa volt az Európa Pont vendége – néhol vitatható, de mindenképp izgalmas gondolatait a posztban olvashatjátok, visszanézhetitek és meg is hallgathatjátok.

Idén korán jön a húsvét, amely az egyik legváltozatosabb hagyományok által kísért ünnep szerte Európában. Tojás, nyuszi, locsolkodás, körmenet – a magyar szokásokat jól ismerjük, amelyekben a pogány és a keresztény elemek különös keverékét figyelhetjük meg. A legtöbb európai országban hasonlóképpen vegyes képet mutat az ünnepi szokások eredete.

Ez a furcsa nevű fogás egy hagyományos svéd tejszínes rakott krumpli, amely karakterét a tulajdonképpen fűszerként funkcionáló sprotni (más néven spratt) adja. De ki volt Jansson, akit megkísértett?

A külföldi munkavállalás bonyolultnak tűnhet, így sokan bele sem vágnak. Ha azonban tudjuk, hol keressük az információt, máris sokkal felkészültebben vághatunk a sikeres külföldi kalandba. Az idén harmincéves EURES Európai Állás Napjai nemcsak útmutatást, de konkrét állásajánlatokat is kínálnak az ambiciózus munkavállalóknak.